Tehát, ez egy Brightonról szóló bejegyzés. Előre szólok, hogy kerülni fogok minden olyan olcsó szójátékot, hogy Bright on, meg Bright off és azt, hogy "Always look on the Brighton side of life". Az utóbbit egyébként is máshonnan gyűjtöttem, úgyhogy le se írom, hogy ne fárasszak másokat ilyesmivel.

The Brighton Side of Life

A fekete Lotusról már áradoztam - azzal süvítettünk le Londonból és végig tuccogtattuk a zenét, hogy meglegyen a fílingje.
Megérkeztünk. A parttól 5-10 percre leparkoltunk és kényelmesen learaszoltunk Petivel a nyüzsgő szombat esti beachre. Esti ugyebár, mert volt már vagy 6 óra mire befutottunk, így már nem kellett a barnulással vesződnünk. Az már megvolt útközben a nyitott sportkocsiban. Ahogy Sada mondaná: taxisbarnára sültünk.
Ja és 27 fok, szóval tisztára nyár.

"V"

Megcsodáltuk Brighton nevezetességeit és jó turistához hűen igyekeztünk szigorúan 1 km²-es területen belül maradni, nehogy túl sokat megismerjünk a városból.
Amúgy nagyon kedves, barátságos és a nyüzsgő tömeg ellenére is elviselhető hely. Vannak dimbek és dombok, meg hosszú kavicsos tengerpart. (Mindi neked külön ideírom: nem a kavicsok voltak hosszúkásak.)

Kavicsos

Aztán volt napernyős fapad, diszkrét sörözés, Peti részéről Fish & Chips, részemről meg pizza. Ehhez kötelezően hozzátartozik a hosszú sorbaállás, de annyira ez se fájt, mert le kell, hogy írjam, jól éreztük magunkat.
A vidámparkot most kihagytuk, Peti szerint az csak a gyerekeknek van, de hát neki legyen igaza, legközelebb én úgyis ki fogom próbálni.

Vidámpark

Merthogy lesz legközelebb.
Elhatároztuk, hogy néhány hét múlva ismét lejövünk, lehetőleg egynél több napra és lehetőleg csapatostul, szóval kettőnél többen.

Szeretettel Brightonból