Disz íz London

A holnapból tegnapelőtt lett.
3 heti felgyülemlett élményanyag majd szétfeszíti a fejemet. Szerencsére ma nem dolgozom, úgyhogy lehet aludni, meg blogot írni.

Több napi, sőt több heti küzdés, vér, verejték és álmatlan éjszakák árán, de van remény arra, hogy itt Londonban, közelebbről a Neville roadi szerény hajlékomban legyen végre internet. A tettes, úgy látszik mégsem a helyi hálózat volt, hanem a saját gépem, vagyis annak programjainak, vagyis azok egymást felülíró, mi több problémamegoldó képességemet (ez hány szó?) is majdnem felülmúló egymást átfedő, átható, akadályozó, kötekedő, internetet nem engedő, néha azért mégis, de azért általában azért mégsem, szóval hogyis mondjam, most aztán ebből a mondatból már soha értelmesen ki nem...

A lényeg, a lényeg: most aztán kezdődhet a blogírás, a londonária, akarom mondani London area, vagy egyszerűen csak grafománia, melynek eleget tenni nem fogok, de időnként azért mégis, vagyis minden segítő és hátráltató körülmény ellenére és dacára, mi több érdemei elismerése végett, szóval most inkább elmegyek aludni, aztán holnapra lesz, ami lesz.

17 September 2007

Drága Szeretteim, Barátaim!

Már több, mint egy hete visszajöttem Londonba, de az egy hónapos otthoni tartózkodásomból még le kell írnom valamit. Igazából mindennapos hazai történet, de nekem akkor is élmény volt.


Hibáztam.

A Londonba való visszatérésem előtt le akartam fordíttatni angolra a diplomámat, hátha majd itt tudok vele kezdeni valamit. Azt mondták, ha már fordítás, akkor legyen hitelesített. Némi nyomozás után megtudtam, hogy ilyet egyedül a Bajza utcában az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.-nél tudok csináltatni. Ugye, milyen szép neve van? Már ezért megérte. Pénteken csak fél 1-ig vannak, tehát szednem kellett magamat, hogy még időben odaérjek. Délre ott voltam, puccos kapualj, portással, magasföldszint, faborítás, elektromos kijelzők, a szolid környezet sokmillió forintos felújítást sejtet. Sorszámosztó gép, tisztára, mint a bankokban, de pár perc alatt a pultnál voltam és az üvegen áthajolva mondtam a kisasszonynak, hogy mit is szeretnék. A keményfedeles mezei diplomám a betétlappal együtt 15400 Ft lett volna, de gyorsan rájöttem, hogy a szakirányomat jelölő betétlapra nincs is szükségem, így csak 7600. Kaptam egy visszaigazolást, amelyen szerepelt az előleg összege (6000 Ft), és hogy 1 hét múlva, az utazásom napján tudom majd leghamarabb átvenni. Ha sürgősségit kérek, akkor még drágább.

Hétfőn délelőtt hívnak telefonon, hogy nem fizettem be az előleget, ezért nem tudják a munkát elvégezni. Hát, mondom, én befizettem, még papírt is kaptam róla, sőt még emlékszem is, ahogy a kisasszony visszaadott a 10000-esből. Hát az érdekes, mert annál az ablaknál nem lehet fizetni, azt kizárólag a pénztárnál tehettem volna meg, és arról egy külön számlát is kellett, hogy kapjak. Mondom ilyenem nincs, nem is tudtam a pénztárról, úgy tűnik, megcsalt az emlékezetem, és az, hogy matattam a tárcámmal és megkaptam a papírt azt az érzést keltette bennem, hogy fizettem. Mondtam ez nagyon kínos, elnézést kérek, és már rohanok is, hogy fizessek.

Bajza utcába be, sorszámosztó gép előtt megállok, keresem rajta a megfelelő kategóriát, de nem találom. Az egyik ajtón már látom a CASSA feliratot, de a gépen, se cassa, se pénztár, se fizetés, se semmi. Az információs pult üresen, szemmel láthatóan nem rég hagyták ott. Pár perc után egy hölgy besurran, de igyekszik csak a hátát fordítani, nehogy kérdezzen az ügyfél valamit. Egy jól irányzott KEZITCSÓKOLOM-mal zavarba hoztam, így kénytelen volt felvenni a szemkontaktust. Tessék mondani, hogyan tudok fizetni? Amikor leadta a rendelést, kapott egy sorszámot, azt tessék figyelni! Hát, az a helyzet, hogy nem kaptam, de legalábbis nem tudom, miről van szó. Mikor adta le? Pénteken. Hát, akkor pénteken kellett volna fizetni! De én nem fizettem, és most hétfő van, és ezt szeretném pótolni. Akkor tessék a géphez menni, és húzni egy sorszámot! Azt szerettem volna, de nem találtam a megfelelő kategóriát. Ekkor már nem csak a hangját, hanem az egész testét is megemelte a székből, ahová nemrég huppant le: Értelemszerűen, a megfelelő gombot tessék megnyomni!

Eljőve az információs pulttól egy 4-5 fős csapat vesz körül, kérdésekkel bombázva. Többnyire arra kíváncsiak, melyik szobába kéne, menjenek. Az egyik hölgy biztos, ami biztos alapon három különféle sorszámot is tart a kezében, de szomorúan közli, hogy még egyiket sem írta a kijelző. De én biztosan tudom, hová is kéne mennie. Hááát, mondom, talán neki is az információnál kéne próbálkozni. Csalódottan néz rám, láthatóan azt hitte, én majd segítek.

A sorszámosztó gépen értelemszerűen megnyomtam azt a gombot, amelyet a legszimpatikusabbnak találtam: "Választott szolgáltatás: LAKOSSÁGI KÉSZ ANYAG KIADÁSA" - 10. szoba - sorszám: 415.

Hamarosan villan a 415, én már megyek is a CASSA feliratú ajtón befelé. Ügyintéző helyett, egy hangáradat fogad: Majd akkor tessék jönni, ha látja a sorszámát! Csókolom, én már láttam. Na, és hanyas szoba van a sorszámos papírjára írva? 10-es. És ez hanyas szoba? Hát - mondom - most látom, hogy 9-es. Akkor a 10-es szobába legyen kedves átfáradni!

A 10-es szobában másik üvegfal, mögötte másik kedves hölgy. Kész anyagot jött átvenni? Nem egészen, én a tartozásomat szeretném befizetni. Azt nem itt lehet, hanem a szomszéd szobában. Én onnan jövök, onnan küldtek át ide. Talán rossz sorszámot húztam.

Ekkor megtörténik a csoda. A hölgy feláll, megkerüli az üvegfalat, és azt mondja, itt tessék várni, nem kell másik sorszámot húzni. 1 perc múlva visszajön, és átküld az előző szobába. Tessék menni nyugodtan, nem kell az új sorszám. A CASSA-s hölgy már vár, veszem is elő a pénztárcámat. Tessék mondani, nem lehetne, hogy a 6000 Ft előleg helyett kifizessem a teljes 7600 Ft-ot? Nem, azt nem lehet. Jó-jó, bocsánat, csak gondoltam, mindannyiunknak egyszerűbb lenne.

Tanulva a történtekből, a következő pénteki átvétel már pofon egyszerű volt.

Bajza utcába be, sorszámosztó gépnél LAKOSSÁGI KÉSZ ANYAG KIADÁSA gombot megnyomom. A papírral a kezemben leülök várok pár percet, majd a 9-es ajtón be. A hölgy előkészíti a kész anyagomat, majd visszaküld a folyosóra, hogy figyeljem a sorszámomat. Pár perc, sorszám villan, 10-es ajtón be, CASSA-nál maradék összeget kifizetem, folyosóra visszamegyek. Leülök, pár perc várakozás, sorszám ismét villan, 9-es ajtón ismét be, a befizetésről szóló pecsétes igazolásomat átnyújtom, a kész anyagot átveszem.
Vidáman, mosolyogva távozom.

A folyosón 4-5 ember sorszámokkal a kezében irigykedve néz utánam.


Ez a kis történet még bennem rekedt, de hamarosan valódi londoni élményeimet is meg fogom osztani.

Udv:
Joco

03 Augustus 2007

Draga Szeretteim, Barataim!

Meg bo egy nap es mar otthon is leszek.
De idom nem nagyon lesz visszazokkeni a boldog magyar hetkoznapokba, mert alighogy hazaerek, mar kezdodik is a Sziget, ahol a Reiki Sator mukodtetesevel leszek elfoglalva (ahogy mar most is).
Bar a hivatalos kezdes csak aug. 8., nekem mar 6-an a -1. napon kint kell lennem.
Eddig csak a 0. nappal szamoltam, de ha ez igy folytatodik, akkor vissza se koltozom az Obudai szigetrol, hanem rogton kezdem a kovetkezo evi -365. nappal.

Mindig is szerettem a szigetes nyuzsgest, a koncerteket, azt, hogy a zene a legkulonfelebb embereket kepes osszehozni - es a sokat emlegetett tolerancia es egyutteles (ha csak nehany napra is, de) megvalosul.
Most meg egy masik szigeten vagyok, ahol mindez alapbol a hetkoznapok resze, csak a zene nem szol minden bokorbol.

Sokat gondolkodom a londoni leten, ugyanis itt sem minden szep es jo. Am, amiert megis erdemes itt lenni, hogy ha valaki valamit igazan szeretne elerni, akkor az itt megvalosulhat.
Azt hiszem, ez igy van otthon is, am a kulonbseg, hogy a tervek es a megvalosult celok sokkal kozelebb vannak egymashoz. Otthon ez nekem meg nem atlathato. Ha valaki itt nem dolgozik, vagy nem eleg kitarto, akkor itt se megy semmire. Ahogy az itt elo kozel 1 millio lengyel (van is mar 1-2 baratom) nem akar megtanulni angolul, inkabb bezarkoznak sajat kozossegukbe, hozzak a sajat eteleiket, sajat szokasaikat, es nagyjabol ugy is elnek, ahogy otthon. Aki kozuluk veszi a faradsagot es megtanulja nyelvet, az rogton a tobbiek fonoke lesz, vagyis az a szemely, aki a helyi angolokkal tartja a kapcsolatot.
Talalkoztam magyarokkal is, akik kijottek rengeteg penzzel es csodalkoznak, hogy az mennyire fogy, azon meg meg jobban, hogy nem hull az olukbe a munka. A munkanak ugyanis utana kell menni. Nemcsak egyszer, nem is ketszer, de ha pl. egy ugynoksegnel latjak, hogy valaki napok-hete ota rendszeresen jelentkezik es erdeklodik az ujabb lehetosegek utan, annak jo esellyel adodik egy jobban fizeto, hosszabb tavu munka.
Nekem most felajanlottak egy 6 honapos allast a Wembley Stadionba, ott ugyanis szep szammal vannak koncertek es sportesemenyek. Megtisztelo, hogy az Ugynokseg be akart valogatni a csapatba, ahova kifejezetten megbizhato embereket keresnek loti-futi (de azert nem kell megszakadni) munkara. A gondom csak az, hogy most 1 honapra hazamegyek. Am abban biztos lehetek, hogy ha szeptemberben visszamegyek, akkor megint kapok majd ujabb munkakat.

Nekem szeptembertol a kovetkezo lepcso az intenziv nyelvtanulas (marmint itteni esti iskolaban), valamint egy allando allas keresese. Szamos helyre itt nyugodtan le lehet szerzodni, altalaban nem sertodnek meg, ha valaki 1-2 honap utan tovabb all. Talan ezert is nagy ertek, ha valaki ki- es beszamithato, es tudjak rola, hogy jelen lesz-e legkozelebb.

Na, mara eleg az okoskodasbol es a vilagmegvaltasbol, hagyok meg kesobbre is. :)
Ha vege a Szigetnek, majd otthonrol meg ugyis jelentkezem.

Udv:
Joco

14 July 2007

Draga Szeretteim, Barataim!

Kisebb kihagyas utan ismet jelentkezem.

A kihagyas leginkabb a "Subject"-ben is jelzett dolgos hetkoznapoknak koszonheto, mivel az elmult hetekben volt munkam rendesen. Tovabbra is az Extraman nevu ugynoksegnek dolgozom, am most mar jo par hete ugyanannal a cegnel. A multkor jelzett kamionos-dobozolos-cipopakolos munka nemi megszakitas utan folytatodott, olyannyira, hogy visszahivtak, kaptam masik munkakort, es hetekig dolgozhattam ugyanazon a helyen. A kamionpakolas utan, bekerultem magaba a raktarba, es egy lengyel kollegaval, Jurekkel egyutt nehany napos betanulasban reszesultunk. Az elso ket napon meg nem Jurek volt a partnerem, hanem 1-1 olyan ember, akiktol a ceg 1 nap utan megvalt. Ez a veszely engem is fenyegetett, be kellett bizonyitanom, hogy nem kavarom el a dobozokat, nem cimkezek semmit felre, de legfokeppen ertem azt, amit csinalunk. Ez a szereny angol nyelvtudasommal nem is volt olyan egyszeru, viszont a kozel egy hetes betanitas utan mar tudhattuk, hogy hetekre van biztos munkank a cegnel. Lelkesen ramoltuk a dobozhegyeket, pittyegtunk a laseres vonalkodolvasonkkal, idonkent meg a szamitogep elott alltunk, es ujabb azonositomatricakat krealtunk a nyomtatoval.

Igy az ido mar sokkal jobban telt, tobb ertelmet lattam a munkanak, sok melot elvegeztunk, es a nap vegere se ereztem magam tulzottan faradtnak. Egeszen tegnapig.
Mivel a feletteseink nem egyeztettek egymassal, ezert gyakran engem ugrasztottak olyan surgos munkak elvegzesere, mint a regi kamionrakodas, vagy a futoszalag melletti pakolas. Igy bizony nehez parban vagy nagyobb csapatban dolgozni, ha az ember nem tudja, hogy melyik az a perc, amikor eliranyitjak mashova. Ezt masfel het utan tarthatatlannak iteltem, es szova is tettem a felettesemnek, hogy ott a sok 1-2 napos munkaero, talan veluk kene ezt a munkat csinaltatni, vagy mondjak meg nekem a nap elejen, hogy menjek a kamionra, es akkor nincsen semmi gond. Vagy tegyek meg, hogy egyeztetnek egymassal. Nem panaszkodni mentem, hanem megoldast javasolni, de legnagyobb meglepetesemre Nazir, a felettesem a mondokam felenel elfordult es nem hallgatott tovabb. Vegig sem tudtam mondani a mondokamat. Elotte nem tapasztaltam meg ilyet, igaz, nem is voltam hasonlo helyzetben.
Azota tudom, hogy ez itt mashol is gyakori. Ha nem tudnak elfordulni, akkor egyszeruen csak kikuldenek a szobajukbol, vagy valamilyen modon menet kozben megszakitjak a kapcsolatot.
Tegnap mar nem volt kulonosebb gond, de a munkahelyi legkor nem sokban valtozott. Rajottem, hogy itt elertem, amit tudtam, itt mar sokkal tobb nem ragadhat ram. Ha meg maradok 2-3 honapot, akkor lehetne egy kozvetlen szerzodesem, nemileg magasabb fizetesem, de tovabbra is a futoszalag mellett dobozolnek.
Igy ebedidoben kozoltem a felettesemmel, hogy munkahelyet kivanok valtani, mivel ugy erzem hosszu tavon ez nem felel meg nekem. Ha kell, maradok meg 2-3 napot, de nem tobbet. Nemi gondolkodas es egymas kozti egyeztetes utan kozoltek, hogy OK, hetfotol mar nem kell mennem.

Munka utan bementem az Ugynokseghez, ahol reszletezes nelkul elmondtam ugyanezt, es adtak is masik melot hetfore. Ha mar minimalber, legalabb lassam ertelmet a munkamnak.

Ahogy mar irtam, itt meg lehet elni a minimalberbol. Igaz, ugralni ebbol nem nagyon lehet, de 1-2 plusz dologra megiscsak marad penz. Elkezdtem moziba jarni, sot, a heten mar voltam szinhazban is. Sajnalatos modon nagyon nagy elmeny volt, aminek az lehet a maradando hatasa, hogy a kesobbiekben ujra es ujra el kell majd menni. A Cabaret cimu musicalt neztem, amit mar parszor filmen is lattam, de ez a feldolgozas legalabb annyira jo volt. Pedig Liza Minellit utan nem konnyu egy ilyen darabot eljatszani. A szinhazjegyek itt 50-65 font (18-24.000 Ft) korul vannak, de hosszas kutatas utan sikerult jo helyre jo aron jegyet talalnom. 13,5 fontert foglaltam helyet interneten keresztul, es masnap a penztarnal egy nagyon kulturalt, nevre szolo, boritekolt belepot valthattam ki.
Erdekes, hogy itt szerte a varosban legalabb annyi szinhazplakat van, mit amennyi filmplakat. Az uj eloadasokat kozel akkora erovel reklamozzak, mint a regi 6 vagy akar 21! eves szinpadi darabokat.
A filmkinalatban viszont csalodtam. Lehet, hogy a nyari uborkaszezon az oka, de a sok mozi ellenere, viszonylag szegenyes a kinalat. Meglepetesemre a budapesti kinalat joval szelesebb. Mi sokkal tobb egzotikus filmet meg tudunk nezni, mint itt (kinai, vietnami, lengyel, francia, szerb, orosz, francia stb.). Itt a hollywoodi filmeken kivul fut meg nehany angol film, jopar indiai (ez itt mondjuk ertheto), es elvetve 1-2 francia vagy egyeb nemzetkozi alkotas. Otthon sem konnyu ezeket elerni, de az itteni leptekhez kepest joval szukosebb az a kor, ahol ezeket meg lehet nezni. Megint tanultam valamit...

De nem kell felteni, marad szamomra eleg mozizni valo. Tegnap pl. megneztem a Harry Pottert, elotte pedig az uj Die Hard mozit Bruce Willisszel. Az eddigi 4-5 mozibol a Die Hard adta a legnagyobb sikerelmenyt, mivel itt szinte az osszes mondatot ertettem, igaz, hogy ket sorozatloves kozott nem is beszeltek tul sokat.

En viszont tul sokat beszelek. Ha van valaki, aki vegigkuzdotte a monologomat, annak innen a tavolbol is gratulalok! Es megnyugtatok mindenkit, fogok meg jelentkezni!

Udv,
oleles,
puszi,
ferfias kezfogas,
barati integetes:
Joco

22 Jun 2007

Draga Szeretteim, Barataim!

Mar tobb, mint 2 hete, hogy itt vagyok Londoban, es meg mindig remekul erzem
magam. Bar most egy kicsit faj a nyakam, mivel a dobozpakolas megtette a hatasat.

A mult heti 3 alkalomhoz kepest, most mar 5 napot sikerult dolgoznom. Most epp egy noi cipouzemben pakolom a kartondobozokat. Altalaban egy gigantikus
kamion belsejeben allok, es varom, hogy a futoszalagon jojjenek a dobozok, en meg kapkodom oket lelkesen, es toltom fel veluk az egesz kontenert. Altalaban napi kettot. Mi tagadas, ez volt almaim munkaja. Leginkabb a videojatekokhoz hasonlitanam.
Tetris 3D : kulonbozo meretu dobozok jonnek, en meg megprobalom a legoptimalisabban feltolteni veluk a kamion hatuljat.
Super Mario : amikor meg elejen van a munka, akkor a futoszalag meg nem er el egeszen a kamion legbelsejebe, ilyenkor rohangalni kell oda-vissza, hogy le ne potyogjanak a dobozok. Eppenseggel nem torekeny az aru, am ha 1-1 lepotyog, akkor azt fel is kell szedni, de kozben jon a tobbi is, es egyre
tobb landol a foldon es egyre remenytelenebb az egesz. Szoval, nagyon resen kell lenni. 1 napig meg egesz jopofa volt ez a melo, am most mar a 4. napon
vagyok tul, es hetfon mennem kell meg egyszer.
Nem olyan nehez, mint ahogy hangzik, csak az agysejtjeim fogyatkoztak meg rendesen.

Hetfon egy jatekraktarban szortiroztam a kis izeket. Ezek a kis izek, olyanok, mint amiket a Fabry Design Centereben is lehet latni. Nagyon bajos, nagyon aranyos, am haszontalan joszagok, amikrol elsore ugy tunhet, hogy nelkuluk nem is lehet tovabb leelni az eletet. Akit bovebben erdekel: http://www.iwantoneofthose.com
Ezek kozul kedvencem a Hangyamunkasok, amikor egy muanyag akvarium van kek zselevel megtoltve, es ebben epitenek alagutakat a valodi, elo hangyak.
Bovebben: http://www.iwantoneofthose.com/ant-works/index.html
Szoval, ebbol is eleg volt 1 nap.

Ami a lenyeg, hogy az Ugynoksegtol tovabbra is kapok munkakat, es ha minden jol megy, akkor egy ido utan szinvonalasabb melokat is fogok majd kapni. Most mar altalaban ok hivnak fol engem (ami nagy szo!) es nem nekem kell oket napjaban tobbszor hivogatni.

Hallom, hogy az otthon idojaras megint rekordokat dontoget. Hat itt errol nincsen szo. Itt is nyar van, lehet poloban flangalni, emellett jol jon egy
vekonyabb dzseki. Hajnalban es reggel egeszen hideg tud lenni, aztan napkozben akar 26-28 fok is lehet 2-3 orara. Ha eppen esos az ido (eleg gyakran az), akkor altalaban esik. Ez azt jelenti, hogy jon egy 5-10 perces zapor, majd fel ora szunet, aztan megint. Igazabol rendesen megazni sem lehet, az egesz csak arra jo, hogy a kertbe kiakasztott ruhakat nedvesen tartsa.

Az angliai telefonszamom megvaltozott, mivel az itteni bankszamlamhoz kaptam egy sim-kartyat is, amivel joval olcsobban tudok telefonalni (Magyarorszagra is), mint eddig. (00-44) 07942367XYZ

Ugy erzem, mara eleg lesz ennyi.

Udv,
(csok, oleles, kezfogas, integetes)
Mindenkinek!

Joco


Ui.: Ja igen! Aug. 5-tol szept. 7-ig Magyarorszagon leszek, abbol 1 het Sziget, de aztan minden megy tovabb...

12 Jun 2007

Draga Szeretteim, Barataim!

Jol mennek a dolgaim, panaszra meg mindig nincs okom.
Hala a szombaton is nyitva tarto bankoknak (persze nem mindegyik), gyorsan tudtam magamnak itteni bankszamlat nyitni, ami a munkavallalashoz elengedhetetlen.

Hetfon bementem az egyik (itthon ajanlott) munkakozvetitohoz es beregisztraltam. Kerdeztek, hogy mikortol szeretnek dolgozni, mondtam, hogy
akar mar azonnal. Legnagyobb meglepetesemre mar egy ora mulva dolgoztam.
Azert csak egy ora mulva, mert egy orat kellett utaznom a munkavegzes helyszineig. Egy egyetemen kellett butorlapokat lepakolni a teherautorol es
felvinni oket az emeleti termekbe. Ez persze egy napos ideiglenes munka, de valoszinu, hogy ha a nyakukra jarok, akkor hetente akad majd tobb napra valami hasonlo, mindaddig, amig allando melot nem talalok. Jo kis nemzetkozi csapat volt, a 15 emberbol volt vagy 3-4 londoni. A tobbiek: lengyel, litvan, magyar, del-afrikai, indiai stb... A munkaruhat is azonnal odaadtak (cipo, polo, vedokesztyu), nem kellett hozza csak delutan 2 es 4 kozott dolgozo Gizike, aki majd megfelelo meghatalmazas mellett felhozza azokat a raktarbol. Egy szekrenybol odaadtak, aztan majd az elso fizetesembol le is vonjak. Ugyanakkor ez garancia is arra nezve, hogy adnak meg munkat.
Ez persze minimalberes melo, de itt abbol is talpon lehet maradni. Mondjuk, jol elni nem lehet, ahhoz tobbet kell keresni, de a szallas fenntartasahoz, valamint a kaja biztositasahoz ez is eleg.

Erdekes az emberek hozzaallasa a munkahoz. A tobbseguk, ugy gondolja, hogy azert van itt, hogy dolgozzon. A szolgaltato meg azert, hogy szolgaltasson.
Amikor azzal kezdem a mondokamat, hogy nem beszelek jol angolul, akkor mindenutt megnyugtatnak, hogy nem baj, csak mondjam. Gyakran visszakerdeznek, hogy ertettem-e, ha meg nem, akkor addig irjak korbe a dolgokat, amig meg nem ertem. Itt annyi fele szinu, szagu, fele-fajta ember van, hogy mar nem lepodnek meg semmin.
A bankszamla nyitasnal eszebe sem jut a pult mogott ulonek, hogy megprobaljon ram olyan plusz szolgaltatast sozni, ami kulon terheket rona ram. Itt fontos a bizalom.

Ugy tunik, az itteni elet nem is olyan draga. Mas leptekben gondolkodnak. A szallas es az utazas draga, de ha abbol indulok ki, hogy ezekre elore felre teszem a penzt, akkor a maradekbol eleg jol el lehet gazdalkodni. Itt is megvannak az olcso piacok, a nagyaruhazak, meg a szenzacios leertekelesek, amiknek meg csak a toredeket ismerem, de egyaltalan nem remenytelen a dolog.
Es itt nem arra kell gondolni, hogy ami olcso, annak a minosege is gyenge.
Ha meg abbol indulok ki, hogy egy ido utan lesz rendes, hosszabb tavu melom, akkor majd egesz jol alakulhatnak a dolgok.

Otthon ugy kepzeltem, hogy majd szerzek egy hasznalt biciklit es majd klasszul tudok vele kozlekedni, de errol egyelore le kellett, hogy tegyek.
Orulok, ha gyalogosan eletben maradok. A forditott menetirany meg csak-csak, azt meg lehet szokni (nehezen), de hogy ennyire szukek az utcak, azt nem gondoltam. Nemreg jottem ra, hogy az a 15-20 cm-es felfestett sav a padka mellett, az nem az uttest szelet jelzi, hanem a biciklis savot. Nem vicc!
Azon persze senki nem fer el, de ezzel jelzik, hogy itt hagyni kell elmenni a bicikliseket is, akik egyebkent szep szammal vannak.

Es en meg azt gondoltam, hogy az olaszok vadul vezetnek. Itt olyan, hogy kovetesi tavolsag gyakorlatilag nem letezik, a lenyeg az, hogy ne seruljun a masik autoja. Azt se nagyon ertettem, hogy a forgalomtol elzart teruletet miert jelolik szaggatott vonallal. Nyilvan azert, mert a forgalomtol el van zarva mindaddig, amig valaki arra nem kenyszerul (gyakorlatilag mindenki), hogy athaladjon rajta.
Egyebkent erezhetoen van valami ritmusa a kozlekedesnek. A gyalogosok siman atmennek a piroson, de az autosok tudjak ezt, es ezt bele is kalkulaljak a vezetesbe. Igaz, hogy Budapesten is atmennek a piroson, de ott meg nem ereztem ra a ritmusra...

Asszem, mara eleg ennyi, most megyek es tovabbi munkak utan nezek.

Udv:
Joco

08 Jun 2007

Draga Szeretteim, Barataim!

Tegnap szerencsesen megerkeztem Londonba.
Az eltelt bo 1 nap alatt meg nem sikerult igazan eltevednem, bar a metro az
magasra tette a lecet.
Hala egy utolso pillanatban jott telefonnak, 55 helyett 40 fontert talaltam
szallast Kelet-Londonban, ami a legnagyobb meglepetesemre tiszta es lakhato.
Pici szoba, 2 agy, 2 szekreny, TV meg nehany polc. A magyar foberlo
segitokesz es rugalmas, remelem, hogy 1-2 het mulva is ugyanezt mondhatom
majd el rola. A hazban lakik meg 4-5 ember rajtam kivul: a foberlo, 2
szlovak srac, egy angol es egy fekete srac, akivel meg nem talalkoztam.
Most belevagok, a munkatalalasba, beleertve a papirok intezeset,
bankszamla-nyitas, adoszam szerzes, egyebek...

Koszonok, minden kapott segitseget, anyagi es szellemi tamogatast,
igyekeszem a legjobban hasznositani oket!
Meg nem tudom, milyen gyakran leszek internet kozeleben, hiaba kerul a
kozeli netkavezo mindossze 1/2 fontba, most minden fityinget be kell
osztanom, mindaddig, amig jolfizeto munkahoz tudok jutni.

Itt az angol simkartyamat hasznalom, aminek a szama Magyarorszagrol hivva:
00 44 7748309XYZ

Udv Mindenkinek!

Joco