- Engem békává változtatott!
- Valóban?
- Igen. De már elmúlt.

Ez is régóta tervbe volt, de hogy épp akkor valósul meg, amikor egy kanyi vasat sem tudunk mozgósítani, az tényleg vicces. Hála vendégeinknek, Sadával mi is láthattuk a Spamalot című darabot. Bea, Csabi és Ottó mindhárman színházfanatikusok, két napot töltöttek nálunk és meghívtak minket is a Gyalog galopp színpadi változatára.

Monty Pythont színpadra vinni egyébként is hálás dolog - legalább két otthoni kísérletről is tudok. Ha nem csinálnak mást, csak fogják az eredeti forgatókönyvet és azt játsszák újra, már az is tuti befutó. De ami a West Enden a Palace Theatreben történt, az igazán méltó adaptálása a műnek. Olyan, mintha nem is feldolgozást, hanem egy újabb Monty Python darabot láttunk volna; amelynek gerince ugyan a Gyalog galopp, de a jól ismert szituációk és poénok új megvilágításba kerültek. Így lehet az, hogy pl.: a "Visszük a hullákat, hozzátok a halottakat" szkeccs egy teljes jelenetté bővült, amely saját  musicalbetéttel is rendelkezik. Ennek végén a kocsira dobált hullák vidáman dalra fakadnak és táncra perdülnek, amihez hasonlót máshol aligha látni.

Camelotban jó a hangulat

A színpadtechnika lenyűgöző, alulról, felülről, oldalról, hátulról, mindenhonnan képesek kis és nagy díszletelemeket betolni és elforgatni. Méltó módon jelennek meg Terry Gilliam papírmasé figurái felhő vagy csapott oldalú ki-bedőlő vár (Camelot) formájában. Sőt egy alkalommal még az Úr szent lábai is a földet érik - de az rögtön rá is mordul a szájukat tátó lovagokra, hogy ne bámuljanak a szoknyája alá.

Hülye franciák
A filmes poénok is bravúrosan vannak átültetve, gondolok itt a legyőzhetetlen fekete lovagra, aki mindaddig nem nyugszik, amíg mind a négy végtagját le nem vagdossák, vagy a vérengző szörnyre, amely úgy harapja át a lovag nyakát, hogy a sisakos fej csak úgy koppan a földön. A Spamalotba bátran gyúrták bele nemcsak a Gyalog galoppot, hanem a Brian életét és az Élet értelmét. E másik kettőből az Always Look On the Bright Side of Life című dalocska, a zsidóság gyakori felemlegetése, valamint a másság következetes el nem fogadása jött át. Politikailag tökéletesen inkorrekt mindegyik - persze csak a felszínes szemlélő számára. Monty Pythonék (és bátor követőik) sosem féltek a dogmákat megkérdőjelezni, és zenés, egész estés showműsort csinálni mindabból, ami a mi európai civilizációnk rákfenéje.

Sir Lancelot és a nők
Ráadásul igyekeznek felidézni, az összes musicalbe folytott közhelyet. Ha nem lettek volna színházas kísérőink fel sem ismerném mindegyiket. Csónak orrában párban szerelmesen énekelve, ez valóban az Operaház fantomja, de itt a West Side Story és a Nyomorultak is. Itt mindenki sztereotipizált, a franciákat az akcentusokon kívül a bagettről és a légiós ruháról lehet felismerni, de biztos, ami biztos fehérre meszelt arccal felbukkan még Marcel Marceau is.

Nem féltek kifigurázni a britek misztikus eredetét, a kereszténységet, Arthur királyt, a Tó asszonyát és az Excaliburt. Bátran csináltak homoszexuálitását elfojtó (majd felvállaló) lovagot Sir Lancelotból, valamint melleit kibugyantó, túlfűtött perszónát Ginevereből. Aki mindezt komolyan veszi és vérig sértődik, az meg is érdemli.

Sir Lancelot és a férfiak
Mi több, én az alkotók részéről tiszteletet vélek felfedezni az ősök és az eredetmondák iránt. Az már más kérdés, hogy ezt közel sem a szokott módon, hanem épp az ellenkező irányból, a tiszteletlenség eszközeivel felvértezve teszik. Tudják hogy a gyökereik jóval erősebbek annál a képnél, amit a napi politika és a közélet mutat.

Csillag születik
Kíváncsi lennék, nálunk mikor lehetne büntetlenül és molotov koktélok nélkül egy olyan darabot összehozni, amelyben a magyar őseinket így kifigurázzák. Elképzelek egy darabot csodaszarvast üldöző legényekkel, turullal, Emesével, Árpád vezérrel és a Vereckei-hágón átkelő csapatával. Közben végig ott lebegne a kereszténység és az ellene (érte) folytatott küzdelem. Mivel mai olvasat, ezért bejönnének a képbe a zsidók és az elcsatolt országrészek is. Persze sok zenés-táncos jelenet és még több seggreesős, bálványledöntő poén. Na ebből aztán igazi botrány lenne.

Vérnyúl
De hagyjuk a napi politika dagadt ruháját másra, zárszóként álljon itt egy jótanács.
Aki rászánja magát, hogy a nézőtéren kiabáló vérnyúlárustól vásároljon, az lehetőleg csak a szünet végén tegye, mert addigra a 15 fontos vérnyúl  10-ért akciósan elvihető.