Disz íz London

Egy tanulni vágyó hazánkfia kalandjai a távoli Londonban. Élettapasztalatok és pénzszerzési kísérletek a WC-tisztítástól a vibrátorok raktározásáig...

Mostanában

Utolsó kommentek

  • joco78: @amarramerre: tavolazsiatol.blog.hu :) (2013.01.21. 02:43) Nem félsz attól?
  • amarramerre: @joco78: nagyszerű :) remélem, nekünk is összejön előbb-utóbb egy hasonló utazás...addig is lássa... (2012.01.13. 21:01) Nem félsz attól?
  • joco78: @amarramerre: Köszi az érdeklődést. Amint látod, a londoni írások egy kissé elapadtak, - mostanság... (2012.01.13. 18:01) Nem félsz attól?
  • amarramerre: dejó :) szívesen olvasnék még...a keleti utakról nincsen blog? (2012.01.13. 16:12) Nem félsz attól?
  • joco78: @Mr.sebi: Hmmm... Hát igen, asszem épp ezért írtam le ezt a párbeszédet. Ha csak annyi lenne a lén... (2011.10.05. 09:46) Nem félsz attól?
  • Utolsó 20

Őket olvasom

Eső

2007.11.08. 21:52 joco78

Ma esett. Jól.

Kedvenc biztonsági őröm volt ma is szolgálatban, a filippin köpcös. Ő az, aki a többieknél is jobban unja magát, és napjában többször szó nélkül körbejár a terepemen. Teszi ezt úgy, mintha ott se lennék. Besandít a résekbe, zugokba, nem-e rejtettem el az értékes szemétből valami csempésznivalót. A többiekkel egész jól kijövök, nem stresszelik magukat, de ő pontosan végzi a kötelességét. Ha a gatyámat letolnám, akkor még oda is benézne.
Néha szórok el apróbb tárgyakat, mintha csak kihullottak volna szemétpakolás közben, had örüljön. Mire visszajövök szünetről, már sehol semmi. Rákapott, mint E.T. a  cukorkára. Ha ezt nem tenném, még frusztráltabb lenne, és még többet járna a nyakamra.

Ma egy gyönyörű férfiernyőt találtam, mondani sem kell, hogy originál állapotban. Szóltam Bobnak a felettesemnek, hogy kivételesen hazavinném, mivel szakad az eső. Bob a csarnok ajtajában állt és a kollégákkal épp azt konstatálta, hogy ekkora zuhét már rég nem láttak. Mosolyogva mondta, hogy persze vigyem, ez csak természetes. Az ernyőt jól látható helyre félre is tettem a további félreértések elkerülése végett. Fél óra múlva filippin barátunk kérdőre vont, hogy ez meg micsoda, mire én elmondtam a történteket. Erre ő felvilágosított, hogy kivinni cuccot csak a security engedélyével lehet. Mondom, akkor engedélyezze. Azt nem lehet, mert nem vettem meg. Mondom, akkor megvenném. Azt csak a cég boltjában lehet. Mondom jó, akkor dobjuk ki együtt az ernyőt, had gyűrje be a szemétprés. És már nyúltam is érte, de ő nem engedte. Vitte magával.

Sokáig nem jöttem rá, mi olyan furcsa ebben az emberben. Aztán rájöttem. Az angolok közül mindenki mosolyog, de ő soha.
Úgyhogy én is ezt tettem. Battyogtam hazafelé ernyő nélkül, ázottan. De mosolyogva.

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása