Túl vagyok a költözésen.

Alapos keresés után végre megtaláltam az új helyemet. Ezúttal Észak-Londonban. Gondoltam, a továbbiakban majd kerülöm a magyarokat, egy angolul beszélő társaság mindenképp a nyelvtudásom javára fog válni. Az előző vegyes házban öten voltak rajtam kívül magyarok, nekem az is épp elég volt.

Naná, hogy végül egy teljesen magyar szálláson kötöttem ki. Itt már velem együtt heten vagyunk, de legalább emberi körülmények között.

Ami hiányozni fog, az a sok kis sárga cetli.
Előző magyar lakótársaim kissé nehezen tolerálták a többi lakó életmódját, ezért elkezdtek különféle üzeneteket ragasztgatni a ház különböző pontjaira. "Szellőztetés után csukd be az ablakot!", "Ne kiabálj, mert mások alszanak!", "Ne rohangálj a lépcsőn, mert nagyon hangos!" és más hasonlók.

Tény és való, hogy a pakisztáni lakótársaink úgy éltek, mintha elfelejtettek volna átállni az otthoni időzónáról az ittenire, ezért éjfélkor sütöttek-főztek, hajnalban beszélgettek és reggel hat körül mentek el aludni.
De azt is hozzá kell tenni, hogy tekintettel voltak a többiekre, és az életmódjukon ugyan nem változtattak, de igyekeztek visszafogottan intézni a dolgaikat.

Nekem ez az otthoni orromaládörmögök aztánjólmegmondomnekik módszert idézte. Legutóbb a Heathrow-n vártam a felszállást, amikor észrevettem, hogy a várakozó utasok többsége szintén magyar. Késéssel indultunk, de a reptéri dolgozók láthatóan tudták kezelni a helyzetet. Amikor a labirintusszerű gyalogoscsatornában egy sárgamellényes vezetőt követve haladtunk a gépünk felé, egyszer csak feltartóztattak néhány percre, hogy egy keresztbe közlekedő másik csapatot elengedjünk. A körülöttem állók rögtön elkezdtek félhangosan morogni: "Na, ez a sárgamelényes is csak azért van itt, hogy akadályozzon bennünket. Thank you bazmeg!" Persze a vezetőnk ezt nem hallhatta, de a hazai mentalitást jól tükrözi, hogy az egyik azt feltételezi a másikról, hogy ő azért van itt, hogy minket akadályozzon.

A cetlik is valami hasonlót hozzáállást jelképeznek. Falra ragasztgatás után elmondhatom, hogy tettem valamit a dolog érdekében, igaz, hogy valójában nem oldottam meg, de legalább újabb feszültségeket generáltam. Ha épp nem olvasták el az új cetlit, vagy letépték, netalán azt a szél lefújta, ismét fel lehet háborodni, hogy pedig én megmondtam.