"Magyarországon csak a szinkronizált filmeket lehet eladni, a feliratos mozira nem ülnek be a nézők." − Mondják ezt a forgalmazók és ilyenkor a hónuk alá nyúlva, szomorú arccal előveszik a statisztikákat és számszerűen rámutatnak, hogy a feliratos kópia tiszta ráfizetés.
A minap egy sértett mozirajongó hirtelen felindulásból elindított egy petíciót, hogy kérjük vissza a feliratos filmeket. Kezdetnek mindössze 1000 aláírást akart összegyűjteni, de a dolog hamar túlbugyogott és alig 26 óra alatt már megvolt a létszám. És azóta is egyre gyűlik.
http://www.peticiok.com/feliratos-film-2013
Nem bántja ő a szinkronos kópiákat, de mégis-mégis, akinek arra lenne igénye, az miért nem nézheti meg a filmet eredeti hanggal? És itt nem csak az angol nyelvű darabokról van szó, hanem magáról a filmélményről, - arról, hogy ha már mozi, akkor ahhoz méltó képpel és hanggal szóljon a darab. Akár angolul, svédül vagy akár japánul. És ne legyen már az olyan nagy kérés, hogy eredetiben lássuk és halljuk a művet. Különösen, hogy a feliratozás költsége elenyésző a szinkronizálás mellett, sőt, ha már elkészült a szinkronhoz a fordítás, akkor azt már csak butítani és időzíteni kell az eredeti kópiához.
Olvasgatom a petíció kapcsán született cikkeket és hozzászólásokat és úgy tűnik, hogy némely civil részéről meglepően nagy az értetlenség. Némelyek azt mondják, hogy akinek annyira fontos az eredeti hang, az majd úgyis megveheti a filmet DVD-n vagy letöltheti azt a netről. Azt hiszem, hogy jobb híján ez meg is történik, de had ne kelljen elmagyaráznom, hogy az otthoni filmnézés, az nem mozi. Még ha van is egy szuper képpel és hanggal ellátott házimozi rendszerünk, az akkor is egy másik kategória.
És most jöjjön a kedvenc ellenérvem: a világhírű magyar szinkron.
Utolsó kommentek